Cégünk Magyarország legnagyobb kínálatú internetes festmény kereskedését üzemelteti. Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan. -----------------------------------------------------------------------
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk illetve újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam, pénz visszafizetési garanciát vállalunk.
----------------------------------------------------------------------- Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.
Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki. Kérem nézze meg a további hatalmas festmény kínálatunkat. 21. 5 cm x 31. 5 cm
Színes litográfia, Papír
Iványi-Grünwald Béla (Somogysom, 1867 - Budapest, 1940) alkotása.
jobbra lent "Iványi Grünwald Béla (ceruzával)" jelzés található.
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
Budapesten személyes átvétel is lehetséges.
Kiszállítást ára miatt a Postával javaslom, de futárszolgálat is kérhető
Fizetni átutalással, rózsaszín utalványon vagy személyesen lehet
A kereteket színvonalas és ütésálló csomagolással védem.
Kérem, tekintse meg többi festményemet és grafikámat is:
több képet is egy csomagban küldök (egy költséggel).
A művész munkásságát bemutató publikációk:
Magyar festők és grafikusok adattára
1882-1884 között a budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. 1886-ban a müncheni Akadémián Hackl-nál, majd Párizsban a Julian-akadémián tanult. Erősen hatott reá Bastien Lepage és Dagnan-Bouveret művészete. Később visszatért Münchenbe és Hollósy köréhez kapcsolódott. A 90-es években készült művein a Bastien-Lepage-i, naturalisztikus tendenciái tükröződnek (Hadúr kardja, 1890. MNG; Áhitat 1981, MNG). 1896-1909 közötti nagybányai korszakában a művésztelep Ferencz Károly által meghatározott, plein-air törekvésű ágához kapcsolódott. 1902-ben alakuló Nagybányai Szabad Festőiskola egyik vezető tanára. Az itteni évek korszakának csúcspontját jelenti (Ruhaszárítás, 1902. MNG, Háromkirályok, 1903). 1904-ben elnyerte a Fraknói-djíat. 1911-től 1918-ig a kecskeméti művésztelep vezetője volt. 1915 körül lezárult stilizáló, dekoratív kecskeméti korszaka. Alföldi tájképein ismét a realisztikus megközelítés felé fordult (Gémeskút, 1924). Később a Balaton vidékén eleinte barokkosan mozgalmas, majd egyszerűségre törekvő, valósághű képet festett. Későbbi éveiben egyre gyengébb kvalitású csöndéletei és cigánytémájú képei jelentek meg. 1913-ban a Tavasz ébredése c. festménye a Műcsarnok kis aranyérmét, 1915-ben a Toilette c. műve állami aranyérmet, 1930-ban a Cigányok c. képe a barcelonai világkiállítás nagy aranyérmét nyerte. A Művészház elnöke, a Szentendrei Festők Társaságának elnöke, a MIÉNK és a Szinyei Társaság tagja volt. - Irod.: Lázár Béla: Iványi Grünwald Béla. Bp. 1921.; Réti István: A nagybányai művésztelep. Bp., 1954; Telepy Katalin: Iványi Grünwald Béla. Bp., 1976 és 1985.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő, grafikus. Művészeti tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte Székely Bertalan és Lotz Károly irányításával. Ezt követően egy évig Hackl tanítványa volt a müncheni Képzőművészeti Akadémián. Párizsban a Julian Akadémián Fleury és Bouguereau korrigált neki, de sokkal erősebben hatott rá Bastien Lepage és Dagnan Bouveret művészete. Itt ismerkedett meg Ferenczy Károllyal. 1892-ben Párizsból visszatért Münchenbe és műtermet bérelt. Több évet töltött Münchenbe és sűrűn küldte alkotásait a bp. -i Műcsarnok kiállításaira, melyen először 1889-ben szerepelt "Esti szürkület" c. tájképével. Ugyanitt állította ki 1890-ben "Isten kardja", 1892-ben a "Pásztoroknak megjelenő angyal" című képeit is. Az utóbbival elnyerte a Műbarátok Körének 1000 forintos ösztöndíját. 1894-ben nagy feltűnést keltett a "Nihilisták sorsot húznak" c. nagyméretű kompozíciójával. Münchenben megismerkedett Hollósy-val és azokkal a fiatal művészekkel, akikből utólag a nagybányai művészcsoport magja alakult. A millenniumra megfestette "Tatárjárás után" című nagyméretű történelmi művét. 1896-ban ő is Nagybányára ment. Egyik alapítója lett a művésztelepnek, s egyik népszerű tanára a festőiskolának. Tizennégy évig rendszeresen visszatért Nagybányára, és egymás után festette azokat a műveit, amelyekkel hírnevét megalapozta: Holdfelkelte és Isten kardja (1899), Völgyben (1900), Bércek közt (1901), Itatás (1902), Tavaszi kirándulás (1903), Fehér szoba (1904). 1904-ben megkapta a Franknói-díjat és Rómába költözött. Már a következő évben visszatért Nagybányára és 1906-ban megrendezte első gyűjteményes kiállítását a Nemzeti Szalonban. Ebben az évben stílusán is változtatott, Gauguin expresszionizmusa felé közeledett. E korszakának legjelentősebb alkotása a Révai-villa számára festett "Vendégség" című alkotás. 1907-ben a kecskeméti művésztelepre költözött, ahová Kecskemét városa hívta meg. Éveken keresztül vezetője és tanára volt a művésztelepnek. Itt festette meg nagy dekoratív kompozícióit: a Kecskeméti Kaszinó homlokzatát díszítő allegórikus csoportjait (1912), majd a "Tavasz ébredése" című művét (1913), melyre a Műcsarnokban megkapta az állami nagy aranyérmet. 1919-ben a Balaton környékén telepedett meg. Itt festette 1920-ban egyik legmegragadóbb tájképét, a nevezetes "Kútágas"-t, majd a Balaton vízének és egének fény- és színjátékát megérzékítő alkotásainak hosszú sorát. Közben állami megrendelésre a debreceni egyetem aulája számára egy nagyméretű történelmi kompozíciót festett. A legváltozatosabb munkásságú magyar festőművészek egyike volt. Stílusának minden változásán át hűséges kísérője volt eredendően komponáló tehetsége és elragadó színfantáziája. 1930-ban a barcelónai világkiállításon nagy aranyérmet nyert. Életének utolsó szakaszában műveinek minősége mindjobban hanyatlott. Impresszionisztikus, erőteljes koloritú festészete a műkereskedői szint mezsgyéjére szorult. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, számos magyarországi és külhoni múzeumban, köz- és magánygyűjteményben. (Éber, ML)
Művészeti lexikon I-IV.
Festő, a nagybányai művésztelep alapító tagja. Életműve három nagy periódusra oszlik: 1889-től 1909-ig a nagybányai művésztelep jellegzetes vonásai, ezután stilizáló törekvések figyelhetők meg festményein, majd a húszas évek után az alföldi festők hatását magába ötvöző impresszionista. A Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt, 1886-ban Münchenben a Hollósy-körhöz kapcsolódott, 1887-ben Párizsban a Julian Akadémián tanult. 1889-től szerepelt kiállításokon. 1890-ben festette Isten kardja c. kompozícióját, a következő évben pedig Ave Mária c. képét, amelyek a Basten Lepage-i finom naturalizmus szellemében fogantak. 1892-ben Ferenczy Károly társaságában visszatért Münchenbe, ahol ismét Hollósy köréhez csatlakozott. 1893-ban az orosz peredvizsnyikek művészetéhez közel álló nagyszabású zsánerképet festett (Nihilisták sorsot húznak). 1894-ben Egyiptomban járt (Szentcsalád). A millenniumi kiállításra készült hatalmas képe a Tatárjárás után. 1896-tól Nagybányán dolgozott. Itt festett képein a plein air problémáját pendítette meg, művészetére főként Ferenczy Károly hatott. Képei közül kiemelkedik a Holdfelkelte (1896), a szabad térben kosztümös figurákat jelenítő Bércek közt (1901), a derűs hangvételével, ízes festőiségével a legszebb magyar tájképek közé tartozó Itatás (1902) és a Tavaszi kirándulás (1903). Ez utóbbi két kép jellemzi leginkább e periódus plein air törekvését. 1903-tól 1905-ig napfényes, derűs képek sorát alkotta, melyek között a legnagyobb szabású az 1903-as keletű Három királyok. 1904 őszén elnyerte a Fraknói-féle római ösztöndíjat. 1907-től kezdve a Párizsban járt fiatalok, az ún. "neosok" hatására elfordult a nagybányai szigorú természetelvűségtől, és a MIÉNK 1909-i kiállításán már nagyszabású dekoratív képpel szerepelt (Révai Mór villájába készített Vendégség v. Tavasz c. kompozíció). Csakhamar el is távozott Nagybányáról, Kecskemétre költözött, ahol monumentális dekoratív feladatokkal foglalkozott, és vezette a kecskeméti művésztelepet. 1920 után Munkácsy és Paál László tradíciójához kapcsolódó tájakat festett, de festményeinek minősége mindjobban hanyatlott, s impresszionisztikus stílű, erőteljes koloritú festészete a műkereskedői szint mezsgyéjére szorult. - Irod. Lázár B.: I. G. Bp., 1921; I. G. B. Tizenkilenc kép (A művész önéletrajzával). Gyoma, 1952; Réti I.: A nagybányai művésztelep. Bp., 1954. Németh Lajos
Művészeti lexikon I-II.
Tanulmányait Budapesten, Münchenben és Párisban végezte s 1896-ban Nagybányán telepedett le, mint az odavaló művésztelep egyik alapítója, utóbb tanára is. Itt festette erőteljes színű, hangulatos, naturalista felfogású képeit (est a karámban, Itatás, Ruhaszárítás), amelyek stílusa egy római út után kötöttebbé lett. Miután a kecskeméti művésztelepre költözött, hol annak egy ideig vezetője volt, inkább a formát, a dekoratív értéket hangsúlyozó s a renaissance értelmében felépített kompozíciójú, többnyire nagyméretű aktos képeket festett. Ezek után Dunántól, főképp a Balaton környékén működött, s itt ezt a kötöttséget újra festőiség váltotta fel, mélyre hangolt, kevés színű, egyszerű előadású, de annál tősgyökeresebb, magyaros tájképek (parasztudvarok, faluvége, boglyák, szérűk stb. ) egész során. Fejlődésének minden állomásán nagy sikereket ért el itthon és a külföldön s vezető mestereink sorába jutott. Illusztrációkat is rajzolt (Kiss József verseihez). - Irodalom: Lázár Béla (Az Ernst-Múzeum Művészkönyvei)
( tanya karám jegenyék )
Jelenlegi ára: 40 000 Ft
Az aukció vége: 2013-05-22 21:18
. Iványi-Grünwald Béla : Esteledik - Jelenlegi ára: 40 000 Ft
2013. május 19., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése